Teste elöl hengeres, hátul oldalról kissé lapított. Feje feltűnően széles és lapos. A szája csúcsba nyíló, a száj szöglete nem éri el a szem elülső szegélyének vonalát. Az alsó és a felső állkapcson, valamint a vomeren apró, kúpos, több sorban elhelyezett fogak ülnek. Szemei a fejtetőn vannak, az interorbitális távolság csekély. A preoperkulumon és a szuboperkulumon 1-1 hegyes tüske található. Mellúszói nagyok, szélesek és hosszúak. A hasúszók a mellúszók alatt erednek, kevéssel azok mögött. A hasúszók vége eléri a végbélnyílást, gyakran azon is túlérnek. Az úszó 4. belső sugara csökevényes, rövid, hossza a mellette lévőnek csak mintegy 40 %-a. Hátúszói közel vannak egymáshoz, de nem nőttek össze, az első hátúszó rövidebb és alacsonyabb, mint a második. Az első hát-úszó kezdete a hasúszók tövével egy vonalban, vagy alig mögötte van. A második hátúszó vége valamivel túlnyúlik a farokalatti úszó végén. Mindkét hátúszó szegélye lekerekített. A farokalatti úszó hosszú és alacsony, széle lekerekített. Faroknyele rövid és alacsony, farok-úszója nagy, széle lekerekített. Teste pikkelytelen, csupasz. Oldalvonala nem teljes, a törzs hátulsó harmadában hiányzik. Háta és oldala barnásszürke, helyenként sötétebb foltokkal tarkított. Hasa sárgásfehér. Mell-, hát- és farokúszója szürkésbarna, a has- és a farokalatti úszó szürkéssárga. Valamennyi úszóján sötétbarna foltok találhatók, a mellúszója jellegzetesen csíkozott. Élőhelye a patakok pisztráng szinttáján, a botos kölönténél magasabban található. A két kölöntefaj együttesen ritkán fordul elő azonos szakaszon. Oxigénigénye magas (8 mg/L). A folyók dombvidéki szakaszán már nem fordul elő. Ivarérettségét két év alatt éri el. A tejes március-április időszakban a patakok köves-kavicsos medrű szakaszán, egy megfelelő nagyságú és helyzetű kő alá egy gödröt készít. A nőstény a barlangszerű mélyedést fedő kő alsó felületére ragasztja kevés számú, nagyszemű ikráját. A fészket a hím őrzi kb. 10 napig, a lárvák kikeléséig. Tápláléka vízbe hullott rovar, rovarlárva, halikra és apró halivadék. Magyarországi előfordulását az utóbbi évtizedekben nem sikerült bizonyítani, hegyvidéki vizeinkből azonban véletlenszerűen előkerülhet.