A horgászorsó:
A zsinór tárolására, valamint feltekereésére van alkalmazva, sõt ma már komoly fékrendszerrrel rendelkeznek, mikor fárasztáskor a hal lehúzza a zsinórt, a fékezéssel is ellentétes irányú húzóerõt lehet kifejteni. Régebben tárolóorsó jelentette a zsinór tárolását, fékrendszerük megbízhatatlan volt. Ezeket felváltotta az ún. peremfutó orsó, amely egy tengelyre merõleges dobra csévéli fel a zsinórt, úgy hogy egy zsinórelkapókar körkörösen forog a tegelyen.

Korszerû peremfutó orsó

A 80-as évek elején megjelent magyarországon a tengeri horgászatban elõszeretettel alkalmazott multiplikátoros orsó, amely zsinórtároló dobja hasonlít a tárolóorsóéra, de megbízhatóbb fékrendszerrel rendelkezik, csillagféke van. Nagyméretû dobja sok zsinórt tud tárolni csavarodásmentesen, mivel ellentétben a peremorsóval a zsinór nincs a tengelyre merõleges körpályára kényszerítve, és csak egy szálvezetõ vezeti a zsinórt ami csak a dobra való egyenletes csévélést szolgálja. Áttételes meghajtószerkezet mûködik benne, ami anyit jelent, hogy tetszõleges sebességgel tekerhetjük fel a zsinórt. A multiorsóval való dobás nem egyszerû dolog azoknak a horgászoknak akik a peremorsó használatához szoktak hozzá. A fej feletti lendítést itt el kell felejteni, hiszen így csak gubancot tudunk elõidézni, a szerelék az orrunk elõtt pottyan a vízbe. A dobást alulról, kissé oldalról kell indítani, legyezõ mozgással, a bot midig a bedobás irányába mutasson. Hazánkban elsõsorban kuttyogatásra, és nádi pontyhorgászatra használják a horgászok.

"Bigfish"elnevezésû multiorsó